Német SS-vezető. 1923-ban csatlakozott a nácikhoz. 1929-ben megszervezi Hitler testőrségét, az SS-t, melynek vezetője (Reichsführer-SS) volt 1945-ig. 1934 júniusában a Röhm által vezetett SA félreállítása után ("hosszú kések éjszakája") az SS vált a nácik meghatározó rendőri erejévé. 1936-tól Himmler a politikai rendőrség vezetője. A szövevényes náci állami gépezetben az általa felügyelt szervezet üldözték a rendszer ellenségeit, e hivatalok közül a legrettegettebb a Gestapo volt. Nemcsak politikai ellenfeleiket üldözték, hanem a faji alapon zsidónak minõsített, hivatalosan ellenségnek nyilvánított embereket is. Himmler irányításával építették ki a koncetrációs táborok hálózatát. A második világháború kitörése után a megszállt területeken is üldözték az ellenállókat, a baloldal szimpatizáns és a zsidóságot. Rövidesen haláltáborokat hoztrak létre, melyekben az rezsim által ellenségnek tekintett embereket gyilkolták meg az SS irányításával. 1943-44-ben Himmelr volt a belügyminiszter is. A Hitler ellen 1944. július 20-án Stauffenberg ezredes által elkövetett merénylet után kegyetlen módszereket alkalmazva az ő vezetésével számolták fel az összeesküvést. 1944-től a németországi csapatok  főparancsnoka, ebben a minőségében hibát hibára halmozott. A háború végén megpróbált különbékét kötni a nyugati szövetségesekkel, ezért Hitler kizárta a pártból és minden tisztségétől megfosztotta. 1945 májusában a britek fogságába kerülve öngyilkos lett.